A pórázon vezetés tanítása során, mutatni kell a kutya számára a kényszer mellett egy másik lehetőséget, ami jobban érdekli és kellemes érzetet vált ki benne. Itt lép életbe a már sokszor említett motiváció, a megfelelő motivációs eszközön keresztül.

A kutya számára ez az alternatíva biztos, hogy jobban fog tetszeni. Tehát ha már tudja, mit akarunk tőle, akkor a motivációs eszköz gyorsabb megszerzésére törekszik, így a kívánt gyakorlatot élénken, pontosan, látványosan hajtja végre, hiszen ebben érdekeltté tettük. A jól elvégzendő gyakorlat érdekében szigorúnak, következetesnek kell lennünk, a rosszul végrehajtott gyakorlatért azonnal villámcsapásszerű büntetés, kényszer, ismétlés, a jól végzett gyakorlatért azonnal jutalom, dicséret jár. A munka halála az, amikor rosszkor, a kutya számára érthetetlenül adjuk a vezényszavakat, ütemtelenül, feleslegesen jutalmazunk vagy büntetünk. Ha valami nem sikerül, tehetetlenségünktől vezérelve, önkontroll nélkül, idegbeteg módjára feleslegesen rángatjuk a pórázt, majd később, mikor megnyugodtunk, bűntudatból minden mozdulatért indokolatlanul, „ingyen”, teljesített feladat nélkül jutalmazunk. Figyeljünk ezekre a hibákra, mert nagy a kapcsolatromboló hatásuk, és az eddig nehezen felépített gyakorlatokat pillanatok alatt tönkretehetjük. A megfelelő motivációval a kutya minőségbeli különbséget tud tenni a két lehetőség közt, és biztos, hogy a számára kellemesebbet választja.

A motiváción keresztül érjük el azt, hogy a pórázon vezetési gyakorlat gyors, a fordulatok élénkek, pontosak, a kutya mozgása a mi mozgásunkhoz igazodik, összehangolt, látványos párt alkotva. Természetesen ez nem az egyik napról a másikra fog kialakulni, mint minden engedelmes gyakorlatnak, ennek is az ismétlés, pontosítás az alapja.

Hogy is néz ki a feladat tökéletes végrehajtása, elhatárolódva a sport-verseny kutya követelményektől?

A szolgálati kutya nem verseny- vagy sportkutya, az engedelmes gyakorlatokat ugyanúgy tökéletesen végre kell hajtania, de az életét nem a versenypályán éli le! A feladatot a kutya és a vezetője akkor hajtja jól végre, ha a vezető bal lába mellett halad úgy, hogy a póráz lazán lóg, és a kutya jobb válla a vezető bal térdével egy vonalban van. A pórázon vezetés közben a kutya örömmel, szívesen követi a vezetőt úgy, hogy se előre, se hátra, sem oldalirányba nem tér ki. A vizsgakövetelmények szerint közben jobbra- és balraátot, hátraarcot is kell végezni. Ezeket a követelményeket nemcsak lépésben, hanem futásban és lassú lépésben is teljesítenie kell. A vezető megállásával egy időben a kutyának is meg kell állnia, és annak bal lába mellett magától, vezényszó nélkül kell leülnie. Követelmény még, hogy a pórázon vezetett kutya álló és sétáló idegenek között is nyugodtan haladjon, természetesen viselkedjen. A szabályos pórázon vezetéshez szükséges felszerelési eszköz a kutya méretének megfelelő bőr, vagy egysoros lánc nyakörv, és egy jó karabinerrel ellátott, erős vezetőpóráz.

Kölyök- és serdülőkorban, de vizsgán is TILOS bármiféle szöges nyakörv, fojtószíj-lánc használata! Aki ilyet használ, az az ügyetlenségét, tehetetlenségét bizonyítja. A képzés során kétféle póráztartást alkalmazunk, a kiképzési jobbkezest, és a vizsgakövetelmény szerinti, szolgálati balkezest. A tanítási folyamat során kezdetben jobb kézben tartjuk a pórázt, így könnyebben tudjuk a kutyát irányítani, a szabadon lévő bal kezünkkel pedig segíteni, korrigálni, jutalmazni, dicsérni. A pórázt úgy kezeljük, hogy az sem a kutyát, sem pedig a kutyavezetőt ne akadályozza. A gyakorlás során az elindulások előtt, valamint a fordulatoknál a „lábhoz” vezényszót kell kiadni. A vezényszót egyszer adjuk ki, ha a kiadása után a kutya nem reagál, az előzőekben leírt módon megfelelő hatású pórázrántás következik, így a kutyában rövidesen kialakul a vezényszó jelentése, és a későbbiekben ez feltételes reflexszé alakul. A végrehajtás minősége miatt nagyon fontos tudni, hogy a kutya normál menetütemben gyorsabb, mint az ember, ezért a kutyavezetőnek kell menet közben alkalmazkodni a kutya járásmódjához. Ha erre nem képes, akkor a kutya túlságosan előrehalad, vagy ha elaprózza lépteit, a mozgása darabossá válik. A vezető gyors ütemű, és határozott mozgása azt eredményezi, hogy a kutyának nem adunk lehetőséget arra, hogy a figyelme lankadjon, máshová terelődjön.

Minden keményebb pórázrántás után a következő pillanatban oldjuk fel a kutyát. Így elérhető a kettősség érzete, a kellemetlen behatást feloldás követi. A kutya így előbb-utóbb hozzászokik ahhoz, hogy kényszer nélkül, láb mellett közlekedjen laza pórázon. A laza póráztartás fontos, mert így mindig hibázási lehetőséget adunk a kutyának, amit azonnal javítani is tudunk. Vizsgakörülmények között és az életben is, nemcsak egyenesen előre közlekedünk, hanem jobbra- és balraátot, hátraarcot is végzünk, menet közben nemcsak lépésben, hanem futásban, lassú járásban is közlekedünk. Ezeket a követelményeket is teljesítenie kell a kutyánknak. A kutyának minden esetben, minden járásmódban a jobb vállával a vezető bal térdének magasságában kell mozognia. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, a kutya minden előreirányuló haladását, kitörését, oldalszaladgálását, lemaradását a „lábhoz” vezényszót követő pórázrántással korrigáljuk. A motiváció itt sem maradhat el.

A pórázon vezetés tanításakor még az is célszerű, ha a gyakorlat közben gyakran fordulatokat, ütemváltásokat végzünk, mert így a kutyát testtel is irányítjuk, figyelme ránk összpontosul, és így önkéntelenül is a mi mozgásunkat követi.

Fordulatok

A pórázon vezetéshez a különböző fordulatok is hozzátartoznak. Ezen azt értjük, hogy a kutyának az előírt helyen haladva a vezetővel együtt kell jobbra, balra fordulnia. Ezek a fordulatok kezdetben lehetnek ívben fordulók, később élesek, úgynevezett katonás fordulatok.

Balra fordulás: pórázon vezetett kutyával egyenes irányban haladunk, jobb talpon fordulva a bal térddel a kívánt irányba nyomjuk a kutyát, jobb lábbal elzárva az eddigi menetirányt, így a pórázrántás és a bal kezünk segítségével a kutya a kívánt menetirányba kényszerül. Amikor a kutya velünk együtt balra elfordult, a dicséret, simogatás sosem maradhat el. Ügyeljünk arra, hogy a kutyát ne taszítsuk el magunktól a fordulat közben, törekedjünk arra, hogy a kötődés megmaradjon.

Jobbra fordulás: a pórázon vezetett kutyával egyenes irányban haladunk, bal talpon fordulva a jobb lábbal kilépünk a kívánt irányba. A jobbra fordulás a jobb kézzel végrehajtott pórázrántással és a „lábhoz” vezényszóval történik, a kutyavezető az első két lépést tegye meg a megszokottnál gyorsabban, hogy a megfelelő távolság jöhessen létre a vezető és a kutya között. Ha ez nem sikerült, akkor a távolságnövekedést pórázrántással kell korrigálni. A sikeres fordulat után a kutyát azonnal dicsérjük, simogassuk.

A hátrafordulat: a pórázon vezetett kutyával egyenes irányban haladunk, és a kutya felé, tehát balra fordulva hátraarcot hajtunk végre, és a hátunk mögött kerültetjük a kutyát. A megfordulást követően a pórázt jobb kézzel a hátunk mögé rántjuk, majd bal kézbe véve igazítjuk a kutyát láb mellé. Pár lépés után dicsérjük, simogatjuk. Kezdő kutyásoknál ennek a gyakorlatnak a kivitelezése okozza a legnagyobb problémát. A hátrafordulat könnyebb megoldása az, amikor nem kerültetjük meg magunkat a kutyával, hanem vele együtt jobbra fordulva, pórázrántás után fordulunk mi is. A gyakorlás során bármikor pórázrántást alkalmazunk, annak gyorsan, villászerűen kell hatnia, mert csak így érjük el a kívánt hatást.

Nagyon sokan a pórázon vezetést szöges nyakörvvel gyakorolják, ez egy jól felépített kutyánál szükségtelen. A szöges nyakörv alkalmazása a kutyában olyan erős félelemérzetet vált ki, amely az összes további munka kárára megy.

Mint minden gyakorlatnál, a pórázon vezetésnél is érvényes az a szabály, hogy türelmünk határtalan és a munkánk következetes legyen, változatos helyszíneken, zavaró körülmények között is gyakoroljunk, de egy-egy gyakorlat 10-20 percnél tovább soha ne tartson. Amikor a pórázon vezetés tökéletesen működik, a kutyánk úgy követi a mozgásunkat, mintha szabadon követne minket, áttérhetünk a szabadonkövetés-gyakorlatra.